Edzett szív

Már Móricz Zsigmond megírta: "Gyalogolni jó!". Mi pedig tudjuk: Futni jó! Mindannyian érezzük a futás testi-lelki jó hatását. Hogy ne csak érezzük, sejtsük az előnyöket, hanem orvosi - élettani szempontból is tisztában legyünk ezekkel, tekintsük át az állóképességi sportok (futás, úszás, kerékpár, gyaloglás-túrázás, stb.) kedvező hatását a szív- és érrendszerre.
A szív egy olyan izom, amely igényli a rendszeres edzést, hogy minden egyes dobbanásával hatékonyan tudja pumpálni a vért

Ultrahangos vizsgálatokkal bizonyították, hogy a szív méretei elsősorban a végdiasztólés volumen (az a maximális vérmennyiség, amit a szív elernyedt állapotban befogadni képes) megnő és nagyobb az állóképességi sportolóknál, mint a nem állóképességieknél (a hosszútávfutás szemben a súlyemeléssel). Így a szív egy összehúzódás során nagyobb mennyiségű vért képes kilökni. Mivel nyugalmi helyzetben a perctérfogat, azaz egy perc alatt kilökött összes vérmennyiség az edzett és edzetlen személyeknél nem különbözik lényegesen, ezt a mennyiséget az edzett szív kevesebb összehúzódással tudja kilökni, így jön létre a sportolóknál jól ismert nyugalmi bradikardia. (A nyugalomban, fekvő helyzetben mért pulzusszám 60/perc alatti). Ez gyakran 45-50/perc, sőt, ritkán előfordul 40/perc alatti pulzusszám is, ami ilyenkor nem kóros. (Máskor, szívbetegség esetén, egy 40-es pulzus súlyos állapotot jelenthet!) (dr. Csányi Zsolt kardiológus, maratoni futó)

A szív-és vérkeringés, az ami az egyik legfontosabb az állóképességi teljesítmény meghatározása szempontjából. Ha valakinek nincs edzett szíve, nem lesz állóképes. Az edzett szív azt jelenti, hogy nagyobb a belső átmérője, nagyobb a bal kamra fala. Ha valaki állóképes, sok-sok vér kell a perifériára, hosszú ideig. Ezt a sok vért csak úgy tudja ellátni a szívéből, ha a megnagyobbodott belső átmérőből nagyobb erővel löki ki a vért.
- kardiális kapillarizáció
- perifériás kapillarizáció: a kapillarizációs hálózat - a legkisebb ér, ami körülveszi a szivet, illetve az izomban történik az oxigénleadás. Ha valakinek nincsen megfelelő szivet körülvevő hálózata, akkor nem lesz állóképes, mert a szívizomnak is szüksége van oxigénre. Gyerekkorban fejleszthető a legjobban.
- redistributio: vérkeringés - a belső szervekből a perifériára áramlik a vér

Kétféle tulajdonságban különbözik a nem edzett szívtől:
1. alaki, szerkezeti, látható változások: az edzett szív nagyobb, gazdagabb a koszorúsér-hálózata, sportszívnek nevezik
2. működésbeli változások: más a szabályozása, nem hetvenet ver 1 percben, hanem ötvenet.
Egy összehúzódással több vért tud kilökni. Lassú pulzusszámnál a szisztole ideje marad, csak a diasztole változik. Ez azt jelenti, hogy az edzett embernek 0,3 a szisztoléja, meg a nem edzett embernek is. A diasztoléja az edzett embernek 0,7 vagy 1, a nem edzettnek marad 0,5. Teljesítmény alatt ugyanígy. Ez azt jelenti, hogy többet pihen az edzett szív, mert a 0,3 az adott, csak a diasztole időtartama változik. A koszorús vérkeringés - amikor össze van húzódva a szív - akkor akadályozott, a hosszabb diasztole alatt szabad, jobb a vérkeringés.

Miért jobb az edzett szív?:
1. mert nagyobb
2. többet tud pumpálni
3. nem 20 l lesz az edzett ember maximális perctérfogata, hanem 35 l, több vért tud pumpálni, ezáltal jobb oxigénellátást tud biztosítani
4. lassabban ver, tehát hosszabbak a diasztoléi, jobban ki tudja magát pihenni két összehúzódás között
5. a lassabb verés közben a koszorús érkeringése jobb
6. jobb a koszorúsér-hálózata, több koszorúsér van, tehát ritkább, hogy baj legyen
7. kevésbé szorong, fél, idegeskedik, jobb a koleszterin szintje
8. A koleszterin és triglicerid szintjük a kiindulási értékhez képest csökken.
10. A vérnyomást 5-15 Hgmm-rel lejjebb lehet vinni az edzésekkel.
11. egy sportolói szív általában ugyanazt az ártalmat lényegesen kisebb sérüléssel képes elviselni, mint egy edzetlen. Például ugyanolyan szívinfarktus sokkal kisebb károsodást okoz edzett embernél mint egy edzetlen szíven. Ez adott esetben akár az életünket is jelentheti!